imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Az Apple bemutatta az

iPhone 11, 11 Pro és 11 Max készülékeket!

Mi inspirálja Jony Ive-ot?


Ha tech designról van szó, kevés annyira tisztelt névvel találkozunk a szakmában mint Jony Ive, az Apple vezető formatervezője. 1992 óta dolgozik az Apple-nél, ez idő alatt pedig olyan népszerű termékek külalakját köszönhettük neki, mint az iPhone, iPod, iPad vagy a MacBook Pro. Na de mi lehet a titka zsenális formaterveinek?

Az Apple szerint Ive nevéhez már több mint 5000 szabadalom köthető, napi szintű szoros kapcsolatban volt Steve Jobs-szal, a cég egykori vezérigazgatójával, jelenleg pedig Tim Cookkal dolgozik közös projekteken. Azonkívül, hogy ismert hangja a termékbemutató videóknak, nem igazán hallottuk még beszélni az ötleteiről, a kreatív folyamatokról vagy a munkájáról. Most viszont itt az ideje, hogy megnézzük karrierjét, iskolázottságát és néhány kulcsgondolatát egy kicsit közelebbről.

Korai befolyások

Gyermekként Jonathan Paul Ive-nak egy igencsak szokatlan egyezsége volt apjával, aki egyetemi professzorként (design és technológia) és ezüstművesként is dolgozott: ha Jony előállt egy ötlettel és le is rajzolta, az apja elvitte valamelyik egyetemi workshopra és megtervezték együtt. Az évek alatt számos dolgot építettek, a bútoroktól kezdve a gokarton át egy faház szerekezetéig. Ive elmondása szerint már a kezdetekkor is imádott rajzolni és kreálni.

Munkássága lovagi címet ért 2012-ben

Jony már kisfiúként is érdeklődött a különböző dolgok működése iránt. Csodálta, hogy a különböző termékek egyes darabjait milyen módon lehet összerakni és még több időt töltött az olyan tárgyak szétszerelésével mint a rádió vagy a kazettás magnó. Miután befejezte középiskolai tanulmányait a Staffordban található Waltonban, 1980 végétől a Newcastle műszaki főiskolán folytatta útját (mai nevén Northumbriai Egyetem) és 1989-ben meg is szerezte első diplomáját formatervezésből. Ive egyik régi professzora szerint az egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a részletekre és a különböző műtárgyak készítésére.

Az oktatás alapjául a német Bauhaus szolgált, melynek ismert alapgondolatai a “funkciót követő formavilág” és “a kevesebb több”. Az itt szerzett tudás minden bizonnyal rányomta bélyegét Jony Ive munkásságára, hiszen a minimalista és egyszerű forma a vezető formatervező védejégyévé vált. Továbbá Ive gyakran hangoztatta Dieter Rams munkáját, amely szintén inspirációként szolgált számára. Dieter Rams 1961-től 1995-ig volt a Braun vezető tervezője, valamint megismertette a fenntartható fejlődés ötletét az emberekkel és megalkotta a “jó design” 10 alapvető ismérvét. Az olyan “kevesebb de jobb” designban hitt, aminek időtálló a minősége. Előbbi pedig tökékeletesen párhuzamba hozható Ive mottójával: “Másnak lenni nagyon könnyű, de jobbnak lenni nagyon nehéz.” Rams mindig nagy figyelemmel kísérte az Apple designjait, illetve hangoztatta, hogy ez a vállalat az egyike azoknak, ami az ő 10 kidolgozott elve alapján tervezi a termékeit.

Az anyagok és a szaktudás szerepe

Apjának köszönhetően Ive már gyermekkorától kezdve tudta milyen fontos az anyagismeret. Ebből kifolyólag sincs túl jó véleménnyel azokról a tervező iskolákról, ahol túl sok időt töltenek a hallgatók a számítógéppel támogatott tervezéssel (angolul computer-aided design) és kis hangsúlyt fektetnek a workshopokra. A témával kapcsolatban így nyilatkozott: “Nagyon szomorú, hogy a legtöbb tervező nem is tudja, hogy készül az adott termék. A CAD szoftverek becsapósak, hiszen egy rossz designt is képesek jól tálalni. Állítólag a hallgatók 4 évet is elpazarolhatnak egy 3D tervező kurzusra, ahol nem is készítenek semmit. A legnagyobb előnye talán azoknak van a szakmában, akik a tervezésben és az összeállításban is egyaránt jók.”

A felhasználói élmény fontosabb mint a termék

Az Apple szeret büszkélkedni azzal, hogy a termékeik olyannyira intuitívak, hogy használat közben csak a felhasználói élményre fókuszálnak a felhasználóik. Csakúgy mint Steve Jobs, Jony Ive is tökéletesen osztja ezt a véleményt: “Számos módszerrel próbálkozunk, hogy eltüntessük a tárgyat az útból.” Ez például igaz lehet az iPadre, ami Jobs egyik kedvence volt: igazán “bizalmas” készüléknek hívta, hiszen pont annyira könnyedén be tudja szippantani a felhasználót, mint egy jó könyv. Ive ezt még kiegészíti azzal, hogy miközben bajlódunk a technológiával, általában azt gondoljuk, velünk van a probléma. Pedig amikor valami borzalmasat eszünk, nyilván nem gondoljuk, hogy mi vagyunk a bűnösek. Ez a technológia esetében is ugyanígy működik – ha bajlódunk a technológiával, a problémát általában a készülék designjában kell keresni. Ennek mintájára Ive egyik legfontosabb célja, hogy a készülék kellő odafigyeléssel készüljön: “Arra jöttem rá, hogy a legfontasabb az, hogy milyen odafigyeléssel készül az adott termék. Egyáltalán nem tartom jó terméknek azokat, amikről messziről süt a gondatlanság.” Minden egyes projektnél nem azt a kérdést teszi fel először magának, hogy “mi is ez?” hanem, hogy “milyennek kellene lennie?” Ive meggyőződése, hogy az Apple tervezési folyamatainál a felhasználók szükséglete a fő szempont.

Kíváncsiság és fókusz

Na de mégis honnan szerzi az ihletet Jony Ive és csapata? Saját bevallása szerint “minden ihlet egy olyan forrásból jön, ami tele van kíváncsisággal, ahol a felfedezés sokkal nagyobb szerepet játszik, mint az, hogy valami csak szimplán jó legyen.” Ez egy olyan kreatív folyamat, ahol semmi sem biztosított, az összes lehetőség kiszámíthatatlan, hiszen az egész bizonytalan és sohasem látni a végét. Ennek természetesen sok esetben bukott próbálkozás a következménye, de Ive szerint ez is elengedhetetlen része a kreatív folyamatoknak: “Egy jól működő ötletet nagyjából 9 befuccsolt előz meg.”

Jony Ive által tervezett csupa gyémánt gyűrű

Viszont miután megszületik az a kivitelezhetőnek tűnő ötlet, az olyan problémák megoldásaira kell fókuszálni, amik továbbra is akadályozzák a megvalósítást. Pontosan ebből ered a tervezési folyamat nagy ellentmondása: ugyan a kíváncsiság rendkívül inspiráló és elengedhetetlen az új ötletekhez, ellentmond az életképes megoldások kidolgozásához szükséges precizitásnak. Megtalálni a kellő fókuszt egy kreatív ötlethez rendkívül időigényes és nehéz feladat.

Együttműködés

A folyamatot természetesen még bonyolultabbá teszi az Apple termékek integrált természete, így elengedhetetlen a közös munka számos szakemberrel. Ive szerint ebben még több kihívás rejlik, de talán ezért is szereti annyira az Apple-t, hiszen egy nagy csapat részese lehet. Úgy véli, hogy egy változatos csoportot nem csak a közös cél tud összekovácsolni, de az elszántság, a kíváncsiság és a nyitottság is. A legnagyobb lehetőség a közös munka és a közös tanulási folyamat. Ive szerint pedig közösségben tanulni rendkívüli tapasztalat.

Forrás: Leander Kahney – Jony Ive: The Genius Behind Apple’s Greatest Products. 2013

Apple Watch sosem látott árakon!

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!