imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megjöttek az októberi Keynote meghívói

Kövesd velünk az eseményeket!

Milyen messze üljek a monitortól?


“Kisfiam/kislányom! Túl közelről nézed a tévét, el fog romlani a szemed.” – valószínűleg mindannyian hallottuk már ezt az óvást szüleinktől gyerekkorunkban. Tényleg igazuk van, vagy csak városi legenda? Elmondjuk, mit kell mondanod a 21. századi gyerekeknek!

A technológia fejlődése nem csak az új funkciókról és látványos képességekről, egyre kisebb alkatrészekről és egyre nagyobb felbontásokról, képátlóktól és pixelsűrűségekről szól. Az eszközöknek ugyanis vannak/lehetnek egészségügyi hatásai, amelyeket egyrészt fel kell ismerni, másrészt a lehető legoptimálisabb állapotra kell hozni. Az új technológiák felé épp ezért mindig van egy kis bizonytalanság: mi van, ha káros, csak még nem derült ki? Mik a hosszútávó hatások?

Annak a mondásnak az eredete, hogy “ne nézd közelről a tévét/monitort/okostelefont” is egy akkor még újdonságnak számító technológiai eszköz, a televíziónak köszönhetően terjedt el. Egészen pontosan a General Electric egyik színestelevízió szériájának 1966-ban, amelyből közel 100 000 darabot értékesítettek akkoriban.

Nem csak az agyad eszi meg, a szemed is kiégeti.

Pár évvel a bemutatás után ugyanis kiderült: a készülékek bizony elég erősen röntgensugárzók, ami nem hogy a szemnek, de a test többi részének sem tesz jót, főleg nem hosszútávon. A gondod az okozta, hogy a tévék a padló felé szórták leginkább a káros sugarakat, amelyet a vállalat ellenőrzési eljárásai nem szúrtak ki, mivel azok elsősorban a többi oldalt vizsgálták.

A mítosz-faktor tovább növelte, hogy a GE megpróbálta elsumákolni az ügyet. Az esetről amerikai kormányszervek is értesültek, akikkel megpróbálták csendben elsimítani a gondot. Benne volt a Nemzeti Radiológiai Szervezet is (National Center for Radiological Health), és még sorolhatnánk. Végül a sajtó is tudomást szerzett a dologról, így a GE-nek nem maradt más választása, mint visszahívni a szériát.

Nem is kellett ennél több: az emberek tartósan bizalmatlanok lettek a tévével szemben. A másik oldalról pedig mégis mindenki akart egy készüléket, amit utána minden nap órákon át bámulhat, kiszabadulva a szürke hétköznapokból. Ennek a furcsa helyzetnek lett az eredménye, hogy bár kisfiam nézheted a tévét, mert én is nézem, és nincs jobb dolgunk, de legalább ne közelről, mert egyébként káros.

Aztán ahogy az a hasonló mítoszokkal lenni szokott, saját életre kelt a történet. A szüleink generációja (akik jó eséllyel pont ezidőtájt voltak gyerekek) úgy nőttek fel, hogy kapták a figyelmeztetést nagyszüleinktől, amit utána ránk is továbbhagyományoztak. Csak persze a tévé kiegészült a monitorokkal, a mobilokkal és a tabletekkel. Lényegében tehát mindennel, ami fényt bocsát ki magából és nem zseblámpa vagy gyertya.

Az igazság viszont az, hogy önmagában semmi ártalmas nincs benne, ha közelről nézed a képernyőt, kijelzőt.

A hangsúly az önmagábanon van. Ugyanis lehetnek káros hatásai a sok tévézésnek és kijelzőnyomkodásnak, de nem azért, mert sugároznának az eszközök. Egyszerűen a szemünk biológiailag úgy van kialakítva, hogy közelre csak “izommunkával” tud élesen látni, míg távolba nézéskor ezek a szemizmok (sugárizom) ellazulnak. Emiatt érzed fáradtnak a szemeidet 8 óra gépezés után, hiszen a szemednek ez olyan, mintha a karodnak egy egész napos kondizás.

Másik kockázati faktor, ha nem megfelelő fényviszonyok közt használjuk a laptopunkat. Az ideális állapot, ha az a kijelző fényereje közelít a környezet fényerejéhez (ezért is szuper például az automatikus fényerőállítás a modern laptopokban és telefonokban). Ha a sötét szobában nézzük a fényes monitort, akkor a szemünknek folyamatosan két radikálisan eltérő fényviszonyhoz is kalibrálnia kell magát, ami szintén elég fáradságos feladat.

Amit tehát tényleg tehetünk a szemünk egészségéért, hogy megfelelő fényerővel használjuk az eszközünket, lehetőleg nem csontsötét szobában; illetve hogy időnként kicsit elnézünk a távolba, hiszen akkor a sugárizom megpihenhet kicsit mielőtt újra megfeszített munkával szolgálná látásod. Na meg pislogni sem árt néha, amivel nedvesen tartjuk a szemünk – erről is hajlamosak vagyunk megfeledkezni tartalomfogyasztás közben sajnos. Az viszont, hogy milyen közelről nézed a monitort, édesmindegy.

Forrás: Techquickie, Science-Based Life

Sokkal jobban aggódnék viszont a kisujjam és a nyakam miatt…

Kifutó MacBook Pro modellek

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!