imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megjöttek az októberi Keynote meghívói

Kövesd velünk az eseményeket!

A Nagy 2018-as Netflix Törvény


Minden bizonnyal ezzel a munkacímmel fogalmazódott meg az Európiai Uniós jogalkotók fejében az április elsején életbe lépett szabályozás. Mostantól az EU-n belül mindenhol ugyanazt a streaming-élményt kapod mintha csak otthon lennél.

Az Európai Unió az utóbbi időben pár elég kedvező törvénnyel állt elő a szolgáltatók és felhasználók nexusát érintően. Gondoljunk itt például a roaming-díjak eltörlésére. A legújabb, úgynevezett digitális hordozóhatósági szabályokkal pedig most ismét az előfizetők járnak jól. Legalábbis akkor, ha nem járnak eleve rosszul. Jöjjön egy kis magyarázat.

A szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében az EU igyekszik egységesíteni a tagországok digitális piacát. Valamilyen szinten a mostani szabályozás is erről szól: függetlenül attól, hogy merre jársz, kapd mindenhol ugyanazt az élményt amit megszoktál otthon. A előfizetős tartalmakra vonatkozóan ez annyit tesz, hogy mostantól kötelező jelleggel pontosan ugyanahhoz a katalógushoz kell hozzáférj, mint a saját országodban, még akkor is, ha ebben a másik tagországban nem feltétlen lenne minden elérhető.

Aki szokott YouTube-ozni biztosan belefutott már olyan videóba, amit arra hivatkozva tiltottak le, hogy a tartalom Magyarországon nem megtekinthető. Ez azért van, mert bár úgy tűnhet, de az internet valójában nem egyenlő. A különböző jogdíjak és szabályozások miatt az egyes országok mást és mást látnak belőle. Ugyanez vonatkozik a streaming-szolgáltatásokra is, például a Netflixre.

A Finder.com rendszeresen felméri országokra bontva, hogy mennyi Netflix tartalom érhető el az Egyesült Államokbeli kínálathoz képest. Európában elég tragikus a helyzet. Az élén Dánia áll, de még náluk is csak az amerikai katalógus 38,95%-a érhető el. El lehet képzelni, mi megy a többi országban: Franciaország (32,33%), Németország (31,35%), Spanyolország (22,69%), Olaszország (21,77%) stb. Magyarország sajnos csak a lista végén kullog a maga 11.93%-ával.

Egészen idáig, ha valaki egyik országból a másikba utazott, az adott ország katalógusát érhette csak el. Ránk nézve persze egy nyilván jó előnyös volt: kimentél Dániába, és máris háromszorosára nőtt a megtekinthető tartalmak száma. Viszont érthető módon a dán kolléga nem feltétlenül örült ugyanennek, ha Magyarországra látogatott. A mostani szabályozás ennek vet végét azáltal, hogy minden uniós állampolgár a saját tagországában elérhető tartalmakat láthatja.

Netflix iPaden

Bár a magyarázat a Netflixre volt kihegyezve, fontos, hogy az új szabály minden fizetős szolgáltatásra érvényes. A fizetőst azért kell kihangsúlyozni, mert az ingyenes megoldások már nem tartoznak a regula hatálya alá, ilyenkor a szolgáltatóra van bízva, milyen gyakorlatot folytat. Egyszóval lehet, hogy a Netflix esetében pont szívunk ezzel a legtöbb esetben (azért akadnak olyan országok, ahol nálunk is vékonyabb a kínálat), de bőven lehetnek még olyan szolgáltatások, amikkel meg pont jól járunk.

Forrás: The Verge

A Netflix-szel kapcsolatban más érdekességeket is meg lehetne említeni. Például azt tudtad, hogy elképesztő gépezet rejlik a szolgáltatás ajánlásai mögött?

Kifutó MacBook Pro modellek

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!