imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Saját csatornánkra költözünk

Like-olj és kövess minket!

Okosodó városok a jövő kapujában


Az okosváros, azaz smart city napjaink egyik felkapott kifejezése, méghozzá nem is alaptalanul, hiszen a jövő útjára lépett településeken számos érdekes fejlesztést találni.

A smart city valódi gyűjtőfogalom, tucatnyi meghatározása létezik, de lényegében olyan városokat takar, ahol a kortárs technológia vívmányait bevetve igyekeznek javítani az életminőségen és a működés hatékonyságán. Az összetett programokban erős hangsúlyt kap a fenntarthatóság és a környezetvédelem, eszköztárukban pedig kitüntetett szerep jut az IoT (Internet of Things, azaz a dolgok internetje) – eszközökkel gyűjtött adatoknak.

Az Egyesült Államokban több hely is verseng a legokosabb címért. Remek példa rögtön a kaliforniai Palo Alto, Steve Jobs utolsó otthona. Az alig hetvenezres lélekszámú település élen jár a digitalizációban, a könyvtári állomány egésze elérhető már online is. Nagyjából ötven különböző szolgáltatást nyújtanak interneten keresztül, például sokoldalú interaktív felületet hoztak létre a problémák bejelentésére.

Chicago közlekedési lámpái kihasználatlanság esetén egyszerűen elhalványulnak, az Array of Things program keretében pedig érzékelők hadával figyelnek nagyjából minden mérhetőt a forgalomtól a levegő minőségéig, hogy a lehető legtöbb adatot halmozzák fel a városüzemeltetéshez.

Az információk gyűjtésével New Yorkban sincsenek lemaradva, itt például a bűnözés alakulását próbálják adatbázisok alapján modellezni. Irigylésre méltó fejlesztés a LinkNYC digitális állomások elhelyezése. A régimódi telefonfülkéket váltó multimédiás terminálokra csatlakozva feltölthetjük telefonunkat, ingyenes hívást indíthatunk, az 55 hüvelykes képernyőkön pedig tájékoztatók és térképek között böngészhetünk.

Az okosváros persze nem csak amerikai szeszély, Kínában talán még több érdekességre van példa. A tízmilliós Hangcsouban például mesterséges intelligencia segíti a közúti forgalmat, melynek a balesetek észlelése sem jelent gondot. A City Brain nevű program élesítése óta egyes kerületekben 15%-al nőtt a járművek átlagsebessége, ami bizonyítja a valós idejű adatokra épülő forgalomszervezés hatékonyságát. Yinchuan buszjáratain már arcazonosítással fizetnek az utasok, illetve néhány lakóházban a beléptetésnél is alkalmazzák a módszert. Nem hétköznapi látvány a városházán található hologram sem, amely köszönti a látogatókat, s még kérdéseikre is válaszol.

Kína kapcsán a fejlődés árnyoldalaként érdemes megemlíteni, hogy az állam olyannyira támaszkodik a legmodernebb megfigyelési technológiákra és az információgyűjtésre, hogy a gyakorlat kritikusai már orwelli disztópiát emlegetnek.

Nem kell azonban Ázsiáig menni, hiszen Európában is gőzerővel zajlik az okosítás. A londoni Heathrow reptéren futurisztikus, önjáró gondolák fuvarozzák az utasokat a terminálok között. Amszterdamban szenzorokkal figyelik a várost, így például a szabad parkolóhelyek alakulását, a begyűjtött adatokat pedig a Dataportaal nevű nyilvános oldalon osztják meg. Stockholmban felturbózott szemeteseket alkalmaznak, melyek hálózatba kötve képesek jelezni az ürítés időszerűségét. Barcelonában esőérzékelőkkel akadályozzák meg, hogy a parkok öntözése csapadékos időben is üzemeljen, az utóbbi években pedig egy utcai wifi hálózat is kiépítésre került.

Bécsnek 2014 óta van hivatalos okosváros stratégiája, melynek prioritása az energiahatékonyság és az életminőség javítása. Az egyik alprogram, a Power-2-Heat keretében a fel nem használt elektromosságot alakítják hővé, amely így nagyjából húszezer háztartásban hasznosul. A WAALTeR nevű projekttel az idősgondozást segítik digitális eszközökkel, a Wien gibt Raum nevű szolgáltatás pedig a közterületek lefoglalását teszi bámulatosan egyszerűvé. További kezdeményezésekről itt lehet olvasni akár angol nyelven is.

A sort még számos különlegességgel folytathatnánk, fontos azonban megjegyezni, hogy az okosvárosok törekvései jócskán túlmutatnak az érzékelős kukákon és a beszélő hologramokon. A felsoroltak mellett az ilyen programok rengeteg kisebb-nagyobb elemből állnak össze, egy jól működő stratégia a kormányzati, gazdasági, és civil szereplők szoros együttműködését igényli. No de mi a helyzet Magyarországon?

Idehaza még kormányrendelet is tisztázza az okos városok fogalmát. A Miniszterelnökség háttérintézményeként a Lechner Tudásközpont igyekszik összehangolni az egyes településeken zajló folyamatokat, vállalt céljuk egy átfogó fejlesztési irány kijelölése. A nonprofit szervezet 2017-ben létrehozta interaktív térképét, ahol nem csak hazai, de külföldi projektek között is böngészhetünk.

Ami a példákat illeti, Budapesten 55 okos megoldásból áll a lista olyanokkal, mint a BKK FUTÁR digitális utazástervező, vagy a Margitszigeti öko-játszótér. A főváros egyértelműen vezet a fejlesztésekben, de vidékre is jut összesen 55 tétel. Győrben például több helyen is intelligens buszmegállók működnek, egy debreceni zebra pedig képes érzékelni a gyalogosokat, majd LED-es figyelmeztetést adni a közeledő járműveknek. A fenntarthatósági kezdeményezések egyik legnépszerűbbike a Közösségi Kerteké, ahol összefogásban termelik meg a mindennapi fogyasztáshoz szükséges zöldségeket.

A folyamat tehát már itthon is elindult, még ha jóval szűkebb forrásokból is, mint a világvárosok esetében. A chicagóihoz, vagy az amszterdamihoz hasonló óriási adatbázisokhoz ugyan még nem értünk el, de számos civil program mutatja, hogy egy frappáns megoldáshoz nem feltétlenül kellenek felfoghatatlan összegek. Remek példa erre az Ivócsap nevű találmány, amellyel a tűzcsapokat lehet ivókúttá alakítani a rászoruló környékeken.

Még e rövid kitekintésből is látható, hogy a világ tele van olyan működő ötletekkel, melyekhez hasonlókat nemrég még csak filmekben láthattunk. A fejlődés jelenlegi ütemével néhány évtizeden belül gyökeresen megváltozhat a városlakók élete. Te mit gondolsz, hol áll meg az okosítási folyamat?

Forrás: Az iotworldtoday.com gyűjtése nyomán, hazai példák részben a Lechner Központ adatainak felhasználásával.

BYEback - készülékbeszámítás

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!