imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Sajnáljuk, de nem építhetsz nukleáris fegyvert


Ugyanis, ha valaha használtál már iTunes-t, akkor ezt a szerződési feltételt is elfogadtad. És ez még csak egyike azoknak az érdekességnek, melyről valószínűleg legtöbben nem tudtatok az Apple-lel kapcsolatban.

Sok kicsi sokra megy

Az iPhone-ok kémiai szerkezete meglehetősen összetett. Egyetlen telefonban megtalálható a periódusos rendszer elemeinek kétharmada, összesen 75 különböző elem. Ide tartozik, ha még csak nagyon kis mennyiségben is az arany, mely elsősorban kiváló elektromos vezetőképességével érdemelte ki a pozícióját. Mint tudjuk az arany nem olcsó mulatság, de persze nem emiatt olyan drága az iPhone, mint amilyen. Egy telefonban körülbelül 34 milligrammnyi arany található mindössze, emiatt tehát nem érdemes szétkapni a telefonod. Vagy mégis?

Ipari mértékben biztosan, és erre az Apple is rájött. A vállalat minden hozzá visszaérkező, leselejtezésre váró termékekből szépen akkurátusan kinyeri azt a pár milligramm aranyat. Sok kicsit pedig sokra megy, 2015-ben például majdnem egy tonna nemesfémet gyűjtöttek így össze. Ennek piaci értéke megközelítőleg 40 millió dollár (~ 10 milliárd forint), ami már Apple-ös mértékkel sem elhanyagolható, bele is írták az éves környezettanulmányi jelentésbe. (TechnologyReview, PhoneArena, Money.cnn)

Passzív dohányos MacBook

Mindenki tudja, hogy a dohányzás nem tesz jót az egészségnek. Ezt a tételmondatot érdemes kiegészíteni azzal, hogy a Mac-ek garanciájának sem. Az Apple több vásárló termékének garanciális javítását is visszautasította Amerikában csak azért, mert a gépek környezetében dohányoztak a tulajdonosok. Az egyik sértett még Steve Jobs-nak is írt panaszlevelet, de hiába, bukták a javítást.

Érdekes módon semmilyen erre vonatkozó kitétel nem szerepel a garanciális javítások feltételeinél, tehát papíron nem lehetett volna belőle probléma. Az Apple viszont szennyező hulladéknak tekintette a passzív dohányos Mac-eket, melyek így biológiai veszélyt jelentett volna a technikusokra. Ebből kifolyólag gond nélkül megtagadhatták a szervizelést, hiszen mégiscsak emberéletek forogtak kockán.

Mindkét eset még az előző évtizedben történt, azóta pedig nem hallani róla, hogy mások is pórul jártak, szóval manapság már egy fokkal nyugodtabban lehet pöfékelni a Mac-ek mellett, de jobb ha tudod, valaki emiatt bukott több ezer dollárt. (Geek.com)

Nehezebb munkát kapni az Apple-nél, mint bejutni a Harvardra

Amikor 2009-ben megnyílt az egyik legújabb Apple Store New York belvárosában, értelemszerűen nagyon sokan akartak ott munkát kapni. Egész konkrétan 10 000 ember adta be az önéletrajzát, amiből végül csak 200 személyt vett fel az Apple. Ez 2%-os felvételi arányt jelent, ami még a világ egyik leghíresebb egyetemén, a Harvardon is magasabb. Ott ugyanis ugyanebben az évben 29 000 jelentkezőből kétezret vettek fel, ami azér 7%.

Nyilván kicsit körtét az almával összehasonlítás, de mindenképpen figyelemre méltó, milyen erős szűrűn mennek át még az Apple-nek dolgozó bolti eladók is. (BuisnessInsider)

Szomorú appok tengere

Az Adeven elemzőcég 2012-ben egy érdekes felfedezésre jutott az App Store-ban található alkalmazásokkal kapcsolatban. Felmérésükből kiderült, hogy az alkalmazásbolt kínálatának több mint 60%-át soha, senki nem töltötte még le egyszer sem. Persze ez a szám mostanra biztosan változott valamennyit, ha másért nem, azért, mert az Apple szigorúbb szabályokat vezetett be az App Store-ban, de megközelítőleg hasonló lehet a helyzet manapság is. Az app írás tehát nem minden esetben jár sikerrel, pénzzel és csillogással. (PhoneArena)

Az iTunes esete a nukleáris fegyverekkel

A legtöbb szoftver telepítése során eljön a pont, amikor a leendő felhasználónak el kell fogadnia az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), feltéve ha használni is akarja az adott programot. Az ÁSZF viszont tipikusan olyan, mint az Ulysses: mindenki tudja, miről van szó, de igazából senki sem olvasta. Érthető, hiszen általában elég hosszú, angol nyelvű jogi szöveg az egész, melynek elsődleges célja, hogy a szoftvert kiadó cég levédje magát. Pedig néha egész érdekes feltételekbe is belemegyünk, amikor automatikusan rákattintunk a beleegyezés gombra.

Az iTunes esetében például szentül megfogadod, hogy a szoftvert nem fogod használni nukleáris, kémiai és biológiai fegyverek vagy rakéták előállításához, tervezéséhez illetve gyártásához. Mondjuk akármilyen hatalmasra duzzadt program is az iTunes, én még nem találtam meg azt a funkciót, amivel ez kivitelezhető lenne.

+1 Az ÁFSZ furcsaságok csúcsa egyébként a Windows-os Safari szerződési feltételeiben volt olvasható. A telepítés során ugyanis mindenki elfogadta, hogy a programot csak és kizárólag Apple márkájú számítógépre telepíti majd. Lényegében tehát mindenki szerződésszegéssel kezdte a böngésző használatát. Az a fránya copy-paste… (Makeuseof)

Ha még több érdekességre vágysz, van egy erre szakosodott külön dossziénk. Olyan történetekkel benne, mint a Command billentyű története vagy az illegális iPhone X.

DJI Osmo Pocket

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!