Az utóbbi egy évben rengeteg riasztó információ bukkant fel a túlzott képernyőhasználat hatásairól, ezek közül a legsúlyosabb a vakság réme. Na de mi igaz ebből, valóban ideje letenni az iPhone-t?
Lényegében a képernyők megjelenése óta foglalkoztatja az embereket, hogy mégis milyen hatással lehetnek azok az egyik legnagyobb kincsünkre, a látásra. Szinte mindenkit riogattak gyerekként azzal, hogy megvakulhat, ha túl közel ül a tévéhez, s mivel egy ideje már az okostelefon a legnépszerűbb kütyü, most éppen rajta a sor, hogy szemünk világára törjön. A tévés elméletről ugyan már kezd közismertté válni, hogy nem igaz, na de mi a helyzet a mobilokat érő vádakkal?
A University of Toledo szakembereinek Scientific Reportson megjelent tanulmányára hivatkozva futótűzként terjedt a hír tavaly nyáron, hogy az okostelefonok által kibocsátott kék fény (a látható spektrum 420-490 nm hullámhossz közötti tartománya) olyan károsodást okoz, amely növeli a később kialakuló vakság esélyét. Az erről szóló cikkek még a hazai sajtót is bejárták, azóta pedig újra és újra felbukkannak. A gond csak azzal van, hogy a híressé vált publikáció nem támasztott alá ilyen összefüggést, hiszen szerzői nem is ezt vizsgálták.
A tanulmányban taglalt kísérlet célja valójában az volt, hogy laboratóriumi körülmények között figyelhessék meg a különböző sejtek fény hatására kifejtett mozgását. A kivitelezéshez először képessé kellett tenniük e sejteket a fény érzékelésére, amit két, az emberi szemben is megtalálható összetevő hozzáadásával értek el: fotoreceptorokkal, illetve a retinal nevű anyaggal. A kísérlet során viszont azt tapasztalták, hogy a retinal hatására a kék fénynek kitett sejtek egy része elpusztult. Mivel retinal a szemünkben is van, kék fény pedig a mobilokból is ér minket, sokan egyből arra következtettek, hogy a telefonok serkentik a látószervi sejtek elhalását, ami olyan betegségekhez vezethet, mint a vakság egyik vezető okának számító időskori makuladegeneráció, azaz sárgafoltsorvadás.
Na jó, most akkor meg fogunk vakulni?
A szemünket szétsütő mobilok elmélete persze elég ijesztően hangzik ahhoz, hogy felkapjuk rá a fejünket, de egyelőre úgy tűnik, hogy az aggasztó híradások ellenére sem kell a legrosszabbra gondolnunk. A tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis a rémhírre egyszerűen nincs bizonyíték, és ezt maga Ajith Karunarathne, a nagy port kavaró tanulmány egyik szerzője is megerősítette. A The Verge kérésére ugyanis elmondta, hogy a kísérletük kapcsán több okból sem tanácsos az okostelefonok és a makuladegeneráció összefüggésére ugrani.
Először is a kék fénnyel bombázott sejtek nem az emberi retinából származtak, a tudósok attól teljesen független alanyokkal dolgoztak, például rákos sejtekkel. Ráadásul ezeket még csak nem is úgy érte a fény, ahogy az emberi szem sejtjeit éri, hiszen nem egy szemgolyóban voltak, hanem egy laboratóriumi csészében. Végezetül pedig: a kísérletben retinalnak kitett sejtrészek az emberi szemben nem is érintkeznek ezzel az anyaggal.
Ez így persze kissé töménynek tűnhet, de a lényeg nagyon egyszerű: a kísérlet körülményei túlságosan eltértek a való élettől ahhoz, hogy a mobiltelefonok és a látáskárosodás kapcsolatára következtessünk az eredményeiből. Ami azt illeti, meglepő módon jelenleg még nem állnak rendelkezésre olyan, széles körben elismert tanulmányok, melyek a rejtélyes összefüggést veszik górcső alá.
A legtöbb szakértő (köztük például az Amerikai Szemészeti Akadémia) ma amellett érvel, hogy nincs bizonyított kapcsolat a mobilozás és a makuladegeneráció kialakulása között. Jelenlegi tudásunk szerint a Napból jóval több kék fény éri a szemünket, ezért, ha annak lehet is köze a látásromláshoz, a telefonok által kibocsátott adag már nem sokat nyomhat a latban. A másik népszerű érv az összefüggés mellett a sárgafoltsorvadás egyre gyakoribb előfordulása. Ugyanakkor ezt sokan cáfolják azzal, hogy a betegség sűrűsödő észlelését pusztán az is okozhatja, hogy az elöregedő nyugati társadalmakban egyre több az idős ember, márpedig elsősorban őket sújtja e rettegett kór.
Oké, de valami bajunk azért biztosan lesz!
Hiába áll a zászló a látáskárosodással kapcsolatos elméletek tagadóinak, azért nem árt leszögezni, hogy a túlzott képernyőhasználatnak igenis vannak kellemetlen következményei. Többször leírtuk már, hogy az éjszakába nyúló mobilozás felboríthatja az alvási ciklusunkat, mivel nehezíti az álomba szenderülést. A kialvatlanság pedig számos egészségügyi problémához vezethet az érrendszeri megbetegedésektől a depresszióig. Ez ellen a pár éve már alap iOS-funkciónak számító Night Shifttel is védekezhetünk, ami a kijelző színhőmérsékletének változtatásával csökkenti az éberséget gerjesztő kék fény mennyiségét. A legjobb viszont az lenne, ha legalább a lefekvés előtti órában át tudnánk váltani valami régimódibb időtöltésre.
A másik gyakori gond látószervünk elfáradása lehet. A képernyő előtt ülő dolgozók gyakran tapasztalnak olyan kellemetlen tüneteket, mint a szem égése, szúrása, viszketése. Azonban ez sem a kijelzők miatt van, hanem attól, ahogyan használjuk őket. Egyszerűen túl sokáig és túl kevés pislogással nézünk ugyanoda, ami a szem elfáradásához vezet. A panaszokon segíthetünk patikában kapható cseppek használatával, de a felfrissülésben hasznos lehet egy egyszerű, bárhol elvégezhető gyakorlat is.
Ennek lényege, hogy a munka során 20 percenként függesszük tekintetünket egy távolabbi pontra (minimum 6-7 méter), majd nézzük azt húsz másodpercig. Este még az is segíthet, ha valamilyen lámpa felkapcsolásával nem teljes sötétségben bámuljuk a monitort. Végezetül pedig alapvető fontosságú a megfelelő távolság megtartása a képernyőtől, ami nagyjából egy karhossznyinak felel meg. Sokan esküsznek a kék fényt szűrő szemüvegek jótékony hatására is, ám ez ismét egy olyan téma, ami vita tárgyát képezi.
Ha tehát a látáskárosodástól nem is kell tartanunk, tanácsos lehet némi odafigyelés telefonunk használata során, hiszen rengeteg mással egyetemben ez is egy olyan tevékenység, mely túlzásba véve valamilyen módon megbosszulhatja magát.
