imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Kezünkben az iPhone XS és iPhone XS Max!

Nézd meg és olvasd el első benyomásainkat!

A Wikipédia teljes anyagából készülne az első Holdkönyvtár


Úgy tűnik, annyira előrehaladott állapotban jár a Hold benépesítése, hogy már azon kell aggódni, hogy vajon mit fognak olvasgatni az első telepesek unalmas óráikban. Szerencsére egy alapítvány már dolgozik az ügyön, és elég menő lesz a végeredmény.

Csak egyetlen mondatot olvastam a neten, mégis háromszor esett le az állam mire feldolgoztam. Mutatom:

Az Arch Foundation miniatűr fémlapokra nyomtatja az egész angol Wikipédiát és feljuttatják a Holdra könyvtár gyanánt.

És akkor jöjjön a magyarázat.

Áll leesés #1 – The Arch Foundation

A mondat ezen része nem váltott ki rögtön heves szívverést, mivel soha életemben nem hallottam még erről a non-profit szervezetről, de kicsit utánajárva már annál inkább felkorbácsolta a bennem szunnyadó sci-fi fan lelkesedését.

A 2015-ben alapított szervezet azt a nagyon egyszerű, mégis rendkívül ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy az emberiség – lehetőleg minél teljesebb – tudását szétterjessze az egész Naprendszerben, egyfajta backupokat létrehozva ezzel, világvége esetére. Az alapítvány elnevezése is ezzel a gondolattal játszik: az arch alapvetően ívet jelent, ami a Földről terjedő információt hivatott felidézni; kiejtését tekintve arc-nak kell mondani, ami az archive azaz archívum szó rövidítése, és nem mehetünk el az ark, azaz bárka konnotáció mellett sem, Noé bárkájának történetét idézve.

Ahogy az alapító, Nova Spivack fogalmazott:

Bármerre is mennek az emberek, az Arch velük megy. Bármerre is megy az Arch, vele megy az emberiség is.

Nyilván nem ettől lesz olcsóbb a kenyér, de azért szerintem király, hogy vannak ilyen projektek a világban.

Áll leesés #2 – Miniatűr fémlapok

Természetesen ahhoz, hogy az információ meg is maradjon, nem elég sima pergamenre libatollal felvésni az adatokat. Az űr elég zúzós hely: kozmikus sugárzás, szélsőséges hőmérséklet-ingadozások, vákuum és hasonló kihívásokkal kell szembenéznie azoknak, akik adattárolással próbálkoznának a zord körülmények ellenére is.

Az Arch-nak azonban több megoldása is van a problémára. Amikor Elon Musk kilőtte az űrbe a Tesla Roadstert, Spivack Twitteren kérte a techmilliárdost, hogy hadd küldje fel a kesztűtartóban Isaac Asimov Alapítvány trilógiáját. A Space X és a Tesla vezére természetesen nyitott volt az ötletre, így a projekt tényleg meg is valósult. Ez egyben kiváló alkalmat szolgáltatott az alapítványnak is, hogy teszteljék módszereiket.

Ekkor az 5 dimenziós kvarc lézernyomtatás mellett döntöttek, aminek nemcsak a neve, de a képességei is elég vagányak. Például elméletben 14 milliárd évig olvasható marad a rajtalévő információ (ezzel ez lett emberiség által létrehozott legtartósabb tárolási technológia), ellenáll a kozmikus sugárzásnak, és még az 1 000 °C sem árt neki. Nem mellesleg pedig egy lemezre 360 terabájt adat fér fel.

A mostani Holdkönyvtár projekthez azonban nem ezt, hanem egy másik hasonlóan fejlett tárolási technológiát választottak. Ezúttal 1,7 centiméter széles és 20 mikron vastag nikkel lapokra gravírozzák majd rá lézerrel az információkat. Ez vékonyabb mint egy átlagos emberi hajszál, és kisebb mint egy postai bélyeg. A méret azonban ne tévesszen meg senkit, egyetlen ívre 16 000 oldalnyi tartalom fér fel.

Ezeket a lemezeket ezután egy körülbelül CD méretűnyi tárolóba helyezik majd el, aminek segítségével az Arch valahol 25 és 50 millió oldalnyi szöveges és képes tartalmat lőhet majd fel a Holdra. A technológia másik nagy előnye, hogy szemben a kvarc megoldással, amin digitális formában tárolódnak az adatok, a nikkel lemezeket egy sima optikai mikroszkóppal is lehet olvasni 1000-szeres nagyítással. Természetesen a nikkel is ugyanúgy ellenáll a kozmikus sugárzásnak, és nem korrodálódik.

Az eljáráshoz az alapítvány a Stamper Technology nevű vállalattal szövetkezett, akiknek szabadalmaztatott lézergravírozási eljárásával nagyjából egy héten belül ki tudnák nyomtatni az összes lemezt. Ennek azért van jelentősége, mert így a kilövéskor gyakorlatilag minden információ teljesen naprakész lesz.

Áll leesés #3 – Holdkönyvtár Wikipédiából

Engem már önmagában az is lenyűgöz, hogy vannak emberek a Földön, akiknek fontos, hogy legyen könyvtár a Holdon. Na meg persze idővel mindenhol máshol is. Az Arch például már dolgozik a Marskönyvtár kialakításán, ami tekintve, hogy mostanában kifejezett célpontja az űrmisszióknak, hamarosan igen aktuálissá válhat. A végső cél persze, hogy a Naprendszer lehető legtöbb pontjára eljussanak az információk. Az Arch bárkihez szívesen odaszegődik, akik elvinnék a lemezeiket egy űrfuvarra.

A történet másik komponense a Wikipédia. Nyilván, ha az emberiség össztudásáról van szó, akkor nem feltétlen a Wikipédiát emlegetnénk, hiszen minden igyekezet ellenére, akadnak téves információk és persze teljes könyveket sem tartalmaz. Ennek ellenére egész vázlatos összefoglalást adhat arról, hogy hova jutottunk, így 2018-ra.

A készülő könyvtár a teljes angol nyelvű Wikipédiát magába foglalja majd, illetve a legfontosabb cikkek több nyelven is elérhetők lesznek. Ja, és rajta lesz még a Long Now Foundation Rosetta Projectje is, ami 1 500 emberi nyelv leírását tartalmazza. Az Arch ezeken felül is tervez további információkat hozzáadni a könyvtárhoz, de ezeket majd később jelentik be, és elvileg a közönségnek is lesz beleszólása a kiválasztásba. A könyvtár sikeres Holdra juttatása után sem fognak megpihenni, az adatbázis folyamatosan bővíteni szeretnék majd idővel.

Nova Spivack

A mostani projekthez az Astrobotic-kal társultak, akik az első holdi csomagküldő szolgáltatás címére hajtanak. A Peregrine nevezetű misszió még kormányzati elbírálásra vár, és a tervek szerint 2020 közepén egy Atlas V hordozórakéta segítségével valósulna meg. Ha minden összejön, akkor ez lesz az első kereskedelmi holdküldetés az emberiség történetében.

Mondtam már, hogy csodálatos korban élünk?

Forrás: The Verge

És azt tudtad, hogy mi kellene ahhoz, hogy egy iMessage üzenetet küldjünk haza a Marsról?

BTS

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!